Vírus, baktérium, parazita, táplálékallergia is állhat a kisgyermekkori hasmenés hátterében. A megbetegedés kezelésében kiemelkedő szerepet játszik a megfelelő folyadékpótlás, amit akár otthon is el lehet végezni.

A kisgyermekkori hasmenést általában a gyomor-bél rendszer vírusos fertőzése okozza. A leggyakoribb kórokozók (rota- és calicivírusok) mellett ritkábban baktériumok (Salmonella, Shigella, Campylobacter stb.) is állhatnak a háttérben, és kisgyermekeknél gyakori a parazitafertőzés is.

Ezek a kórokozók általában járvány formájában betegítenek meg, így a fertőzéses okot megerősíti, ha a kicsi környezetében halmozottan fordul elő hasonló megbetegedés.
Háromévesnél fiatalabb gyermeknél hasmenést eredményezhet táplálékallergia is (leggyakrabban a tej és a tojás, de számos más étel is okozhat panaszt), valamint a lisztérzékenység (coeliakia). Tejallergiás gyermeknél a panaszok akár már néhány hónapos korban jelentkezhetnek, ugyanis a tejfehérje az anyatejbe bejutva is kiválthat allergiás reakciót.
A bélrendszert érintő fertőzést követően átmenetileg jelentkezhet másodlagos laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység), amely szintén néhány hétig, ritkán néhány hónapig elhúzódó hasmenéssel jár, ilyenkor átmeneti laktózmentes diéta segíthet.

Lehetséges tünetek

A bélrendszer fertőzésének első jele lehet az étvágytalanság, hasfájás, de sokszor hányással kezdődik a betegség, és csak néhány nap után indul a híg székletürítés. A fertőzéses okok esetén gyakori a láz, amely általában néhány nap után megszűnik, de a több napja tartó magas láz bakteriális eredetet vet fel, ilyenkor orvosi vizsgálat is szükséges!

Mit tegyek otthon?

Az akut hasmenés kezelésénél fertőzéses esetben a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Hányás esetén a lehűtött folyadékot érdemes kanalanként, kortyonként adagolni néhány perces időközökkel, szoptatott csecsemőknél pedig gyakoribb mellre tétel javasolt.

Nagyobb folyadékvesztés esetén az ún. orális rehidráló oldatok (ORS) adásával a legjobb kezdeni a folyadékkezelést 50-100 ml/testsúlykilogramm mennyiségben, amelyet 2-4 óra alatt kell bevinni. Az ORS oldatokban konyhasóoldat és cukor is található speciális összetételben, ami felgyorsítja a víz visszaszívását a bélfalon keresztül, így szinte egy infúziónak megfelelő sebességű folyadékpótlás valósítható meg otthon is. Különböző típusok kaphatók a csecsemőktől a nagyobb gyermekek igényeit kielégítő oldatokig. Hátrányuk a kissé sós íz, ezt a gyártók különböző ízesítéssel próbálják meg kompenzálni.

A kezdeti ORS oldat adása után a gyermek által egyébként is fogyasztott folyadékhoz vissza lehet térni (víz, leves, ivójoghurt stb.), és csak a további veszteségeket kell ismételten ORS adásával pótolni (10 ml/kg székletenként és 2 ml/kg hányásonként). A korábbi évtizedes gyakorlattal szemben a gyermek szigorú diétáztatása nem célszerű, a normál étrendre való mielőbbi visszatérés segíti ugyanis legjobban az amúgy is legyengült szervezet regenerálódását.

"A folyadékpótlás akkor jó,
ha a gyermek élénk,
játszik, rendszeresen van vizelete."

Gyógyszeres kezelés tekintetében egyedül a probiotikumok (bélflórapótlók) jótékony hatása igazolt, székletfogók (pl. széntabletta vagy loperamidtartalmú készítmények) és hányáscsillapítók (pl. dimenhidrinát-tartalmú gyógyszerek) adása nem javasolt akut hasmenésnél, mivel elnyújthatják a betegség lefolyását, illetve a gyógyszerek mellékhatásai kifejezettebbek lehetnek a várt előnynél. Antibiotikus kezelés a legtöbb esetben szintén nem kell, bizonyos speciális bakteriális fertőzések esetén, igen ritkán van csak rá szükség.

Mikor forduljak orvoshoz?

Véres székletürítés, rossz általános állapot, aluszékonyság, vizeletelapadás, súlyos hasi fájdalom esetén keressük fel a gyermekorvost, illetve ha a gyermeknél több kísérlet után sem tudjuk a folyadékot pótolni. Érdemes segítséget kérni nagy mennyiségű, gyakori vagy véres hányás esetén is, illetve ha két nap után is fennáll a hányás. Orvoshoz kell fordulni elhúzódó jellegű (többhetes) és visszatérő hasmenéses panaszok esetén is. Fontos tudni, hogy a hasmenéses betegségek több mint 90 százalékában nincs szükség infúzióra, a folyadékhiány szájon át rendezhető.

Megjelent a Családi Lap februári számában.

< vissza